elindítottam egy öröm-blogot, és az élet felülírta.
ezután is örülök minden apróságnak, de már nem áltatom magam. megpróbálok normális életet élni. nem 3-kor hazaesni, otthon is az iskolán agyalni, éjszakába nyúlóan dolgozni, és mindezt természetesnek tekinteni.
nem. a fanatikusok ideje lejárt.
tegnap: egy volt tanítványom (ez másik), bejelölt az iwiwen. és ő is megköszönte a visszajelzést. sőt. kedves tanárának nevezett, és megígérte, meglátogat.
ma: reggel anyukámat vittem orvoshoz, később érkeztem. ez a váratlan helyzet határtalan érzelmi kitörést váltott ki picikéimből. n.3 aggódva kérdezte, jól van az anyukám? (édesanyja nagyon sokáig, nagyon súlyos beteg volt.)
merre tovább..
2008.04.23. 18:10 meseszép
Szólj hozzá!
Címkék: örömök tanítvány
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://napsutes.blog.hu/api/trackback/id/tr30439054
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
