megváltozott körülöttem a világ. az iskola, az osztály, a tervek, minden. még vagyok, még van egy évem...
és hogy élik meg a szülők? ezt a levelet kaptam. ( a neveket átírtam, a tartalomhoz nem nyúltam)
"Kedves Éva néni!
Bori vagyok a Hédi anyukája.Remélem nem zavarom a levelemmel.
Megkezdődött a suli,amit én nagyon félve vártam,nagyon aggódtam,hogy mi lesz a Hédivel.Igaz még csak 3 napja jár a Soproniba,de úgy látom szeret menni,azt mondja kedvesek a tanárok és a gyerekek is,igaz volt egy nagyobb kiborulása itthon,de ez érthető,idegen hely,nem megszokott környezet,és ismerős arcok nélkül.
Jaj én nagyon féltettem,nem is tudom mi volt velem,de ő azt mondta nekem:ne félj anya,hidd el nem lesz baj.
De amikor megyünk a busszal,látom néz nagyon a Borsodi felé,főleg amikor az Évi néni kocsiját láttuk ott.
Hiába, nekem mondhat akárki akármit,nem volt rossz suli a Borsodi,én nagyon szerettem volna ha az én lányaim is oda járnak.
Sok puszit küldök ,minden jót kívánok,és ha nem probléma,akkor majd néha írunk itt egy-két sort az Évi néninek.Ha majd rendeződik minden,akkor a Hédi is írni fog biztosan.
Vigyázzon magára.
Szeretettel:Bori"