nekem nagyon fontos, kikkel dolgozom együtt. ebben nagyon szerencsés vagyok. akik maradtunk, többségében támaszai vagyunk egymásnak. ha már vége lesz, legyen szép az a vég...
(előzmény: én alapvetően optimista, és igavonó b... vagyok, a szó jó értelmében. mindig pörgök, optimizmusom, munkakedvem szinte kikezdhetetlen. (volt? lesz? van?) tavaly, a félévi értekezleten beszámolóm nem a megszokott pörgős, villódzó ppt volt. fölsős kolléganő utána aggódva kérdezte: -baj van? nem ilyen szoktál lenni. -aztán ez a pesszimizmus csak fokozódott egészen az év végéig.)
ma összefutottam kolléganővel: -látom, újra a régi vagy. -és örült nekem. mert lehet bármekkora a baj, mi még figyelünk egymásra.
ez nagy ajándék.
(egyébként nem vagyok a régi, de "carpe diem". ha jól idézem.)
Élj a jelenben, emlékezz a múltra, és ne félj a jövőtől, mert nem létezik, és soha nem is fog. Mert mindig csak jelen van. | ||
Christopher Paolini |