Szivesen megkérdezném a továbbképezdét tartóktól ugyanezeket a paramétereket: hol tanított-mekkora létszámú és milyen összetételű osztályokban- hányéven keresztül- a hozzáadott értéket is megvizsgálva-mit tett le az asztalra, ami feljogosítja a tanfolyam résztvevőnek képzésére, és Ő kitől tanulta?

megkérdezzem? :))

Kérdezd! Én is nagyon kíváncsi vagyok a válaszra.Nálunk az az érdekes hogy a 4. osztályaink az átlag felett teljesítettek, pedig az első mérésnél(akik most 7-esek) fogalmunk nem volt mit fognak mérni, ergo nem is tudtunk rágyakorolni. Én magam is meglepődtem amikor megláttam a tesztlapokat. A 6. 8. osztályok viszont már átlag alatt teljesítettek(ugyanazok a gyerekek). A felsős kollegák szerint túl sok a feladat és persze nem is szoktunk két dolgozatnál két 45 perces órában többet íratni egy nap, mert nem tudnak 3-4 órán át koncentrálni a gyerekek. Hogy a finnek hogy csinálják azt szeretném tudni, de az iskolai lövöldözésekről hallva, azért ott sem fenékig tejfel.

Légy szíves, a kedvemért kérdezd meg ezekről.
Gyöngy valahol ( talán a Köznevelésben), olvastam pár éve, hogy a finneknél a leggyengébb 15 % más iskola tipusba jár míg nálunk csak kb. a gyengék 5 %, így az ő eredményük nem számít az összteljesítménybe, megpróbálom megkeresni a könytárban, hátha van pontos adat és forrás. Ez persze csak az egyik, de azért látok összefüggést (ha nem is teljesen egyértelmű) a szociális rendszer,az életszínvonal, a tanári fizetések és kompetencia mérés eredménye között. Nekem a szegény lövöldöző fiatal iskolája tetszett: azt hiszem étkezéskulturát tanult...