egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány.
mint a mesebeli legkisebb, szurtos, szeplős, copfos, nem tudta, mi lesz, ha nagy lesz. bár még nem ismerte Freud bácsit, későbbi élete hamar megpecsételődött. úgy hívták, Gizi tanító néni. így hát ő is tanító néni lett. először persze ugra-bugra "ide nekem az oroszlánt is", aztán az élet meg az ő pofonjai egyengették pályáját.
de mert a jó mindig elnyeri jutalmát, jött öt gyönyörű év! a tanító néni tanított, a gyerekek tanultak, az élet szép volt. sőt! az élet GYÖNYÖRŰ volt.
ám jött a hétfejű sárkány, a gonosz varázsló, jöttek a gonosz manók, jött mindenki. és a tanító néni megbutult, a gyerekek már eleve buták voltak, meg nemfontosak, és az élet beborult. vagy megborult? az értékek megfordultak, a fehér fekete lett, az igen nem, az öröm bánattá változott.
és hogy hol a tündér? őt már régen megvették kilóra. vagy dekára. mert ez egy mai mese. igaz mese. mert tündérek nem léteznek.
te nem tudtad?
